Várhatóan a napokban kerül a kormány elé a génkezelt élelmiszerek ügye. Egy halvány sejtésünk szerint a húsz állandó olvasónk fele kormánytag, ezért fontosnak tartjuk, hogy foglalkozzunk a témával. Eddig hazánkban öt régi tagországgal egyetemben moratóium volt érvényben mindennemű genetikailag módosított szervezettel kapcsolatban, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni. Kérdés csak az, hogy ez meddig maradhat így?
A földünkön egyre aktuálisabbá váló és egyre erősődő gazdasági, társadalmi és környezeti problémák megoldásának egyik kulcsát a tudományos világ jelentős része a genetikailag módosított szervezetek (GMO, genetically modified organism) elterjesztésében látja. A folyamatosan emelkedő élelmiszerárak, a harmadik világ éhező népességének növekedése, a javak aránytalan elosztása, az egyre kritikusabbá váló szárazság és vízhiány, valamint a kártevők elleni küzdelem mind-mind olyan kihívásokat állítanak a politikusok, közgazdászok, kutatók és a termelők elé, amelyek tartós, mindenki számára elfogadható megoldása az elkövetkező évtizedek egyik sarkallatos feladatának ígérkezik. A disputák aktuális volta ellenére a közvélemény nem tájékozott az új technikák előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban, pedig ha van téma, amely mindig is meg határozta és meg is fogja határozni a történelmet, az a lakosság élelmiszerre való ellátása. A nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett a XXI. században már nincs lehetőség a szomszédos országok leigázására a termékenyebb a földért és a kedvezőbb termelési adottságokért.
A GMO-k népélelmezési célból való meghonosítása lehet a kulcsa tudósok egy részének véleménye szerint a bajok orvoslására, míg egy másik részük ezen termékek minél szélesebb korlátozását látják elengedhetetlennek. A technológia tulajdonképpen egy több ezer éves módszer, nemesítés (vagyis a keresztezés egyik fajtájának) alapjain nyugszik. Már az ókorban is elterjedt volt, hogy egy faj illatosabb virágú fajtáját házasították a faj szebb virágú fajtájával, amelynek eredményeként egy illatós és virágú fajta jött létre. A modern génmódosítás során is ezt a folyamatot alkalmazzák laboratóriumi körülmények között, kevesebb idő alatt, nagyobb hatékonysággal. A mezőgazdaságban a cél olyan fajták kifejlesztése, amelyek adott körülmények között a legnagyobb hozmot hozzák legkisebb befektetés mellett. A laboratóriumi kísérletezések még csak egy emberöltőnyi múltra vezethetők vissza, de az eddigi tapasztalatai nyomán kezd kikristályosodni a pro és kontra tábor is.
Pro: Flexibilitás
Egy adott termőterület összes sajátosságait (vízhozam, hőingadozás, talajszerkezet) figyelembe vevő génkomponenst akár egyedi megrendelésre is képesek előállítani. Ennek köszönhetően olyan helyeken is lehetőség lehet az élelmezés szempontjából fontos élelmiszereket termeszteni, ahol ez eddig elképzelhetetlennek tűnt.
Gazdasági előnyök
Növekedést fokozó génekkel az eddigivel megegyező ráfordítással többszörös hozam érhető el. Előnyként beszélhetünk a csökkenő költségekről is mint például növényvédőszerek használatának visszaszorulása, csökkkenő öntözési költségek, melyek a gazdasági oldalón túl környezeti előnyként is fontosak.
Fontos megjegyezni: a köztudattal ellentétben a gének módosítása (hozzáadás, elvétel) során nem kerül sor egyéb kémiai anyagok felhasználására. A folyamatban a növények tulajdonságait hordozó gének kombinálása folyik, nincs szó vegyszerek vagy E számok hozzáadásáról. Kártevőket tűrő gének birtokában nem lenne szükség vegyszerekre, ami egy nyomós érv még a környezetvédők körében is a módosított szervezetek mellett. Az előnyökről összességében elmondható, hogy a GMO-k elterjesztésével olyan lehetőségek állnak az emberiség előtt, amelyekkel egy sor olyan problémát lehetne kezelni, amelyek szorosan összefüggenek egymással, és eddig nem volt a kezelésükre reális alternatíva. Földünk olyan régióban lenne mód élelmiszernövények termesztésére, ahol eddig gondolni sem lehetett rá, és a térség éhező lakói nemzetközi szervezetek segélyeire szorultak, amik az esetek többségében a korrupt kormányok kezei között tüntek el. Egy ilyen hátrányos terület gazdasági lendületet kaphatna, nem szorulna külföldi importra, a lakosság pedig nem éhezne, hanem bekapcsolódna a gazdasági vérkeringésbe.
Kontra: Bizonytalanság
Az eddigi kísérletek nagy részét azok a multinacionális cégek finanszírozták, akiknek elemi érdekében áll a génmódosított élelmiszerek szabad forgalamazásának engedélyezése. Nem lehet tudni az estleges későbbi élettani hatásokról, a későbbi kereszteződésekről, a keresztezett fajták későbbi generációiról
A gazdák szerint eladhatatlan lenne a megtermelt termények nagy többsége, mert a fogyasztók negatív képzeteket társítanak a génmódosított termékek mellé. Ez a tájékoztatás hiányának, illetve annak egyoldalúságának tudható be, ám amíg nem lesznek független kísérletek a témában, addig nem várható el senkitől az objektív tájékoztatás.
Összességében elmondható, hogy a legnagyobb hangsúlyt a közeljövőben a GMO-kkal kapcsolatos kétségek eloszlatására kell helyezni. Tanulmányozni kell az eddigi vizsgálatokat, további vizsgálatokat kell folytatni az élettani hatásokról, és mindenek előtt a módosított gének kordában tartásáról.
- Magyarország agrárország
- Magyarországon erős a szellemi tőke, magas az egy főre jutó Nobel-díjasok száma
Ha ezt a két alapigazságot vesszük figyelembe, hazánk élen járhatna a biotechnológia terén. Nem kell itt rögtön hatalmas GMO kukoricamezőkre gondolni, hanem az ország a kutatók központja lehetne, amik köré egy Európában vagy akár a világban vezető know-how települhetne, megalapozva ezzel egy esetleges sikerágazatot Magyarországon
Utolsó kommentek