Burkina Faso Nyugat-Afrikában található, lakossága meghaladja hazánkét, 13 millió főt számlál. Az ország területének nagy részét silány talajú alföld borítja, többek között ez sem éppen szerencsés, egy olyan ország számára, amelynek népességének a 90%-a a mezőgazdaságból próbálja biztosítani a megélhetését. Ha ehhez még hozzáadjuk azt, hogy az országra igen nagy szárazság jellemző, megkapjuk azt a szomorú tényt, hogy Burkina Faso napjaink egyik legszegényebb országa. Népességének fele él a szegénységi küszöb alatt. Nyersanyagkészletei csekélyek, fejletlen ipara főként a mezőgazdasági termékek feldolgozását végzi.
Lakosságának 56%-a muzulmán, 24%-a törzsi vallású és 16%-a katolikus. A katolikus lobbi kiválóságára szép példa, hogy ennek ellenére az ország hivatalos ünnepei közül 7 keresztény eredetű, és csak 2 muszlim. A hölgyek számára kedves lehet még kis államuk, hiszen azon kevés ország közé tartozik, ahol „pirosbetűsnek” számít a nőnap is.
Bár az ország területe már Kr.e. 12000 és Kr.e. 5000 között benépesült, államról a gyarmatosításig semmiképpen sem beszélhetünk. 1898 és 1958 között Francia Nyugat-Afrika része volt. 1960-ban függetlenedik Felső-Volta néven. A ’60-as ’70-es éveket az instabilitás jellemezte, több katonai diktatúra alakult ki, és a ’80-as évek elején két puccs is sikeres volt. 1984-ben az aktuális diktátor, akinek mellesleg egy pánafrikai szocialista-forradalom volt az álma, megváltoztatta országa nevét Burkina Faso-ra. A név jelentése: becsületes emberek országa.
A demokrácia alapkövének lerakására a 90-es évek legelején került sor, hiszen első Kongresszusán, a Népfront létrehozott egy az Alkotmány megalkotásáért felelős bizottságot. A bizottság munkáját a 91-ben tartott referendumon léptették életbe a nép által. Az alkotmány értelmében Burkina Faso államformája elnöki köztársaság, vagyis az államfő egyben az állam és a kormány feje. A miniszterelnököt az államfő választja ki, a törvényhozással egyetértésben. A végrehajtó-hatalom a kormány kezében van, még a törvényhozó-hatalom a kormány és a parlament között oszlik meg. A parlament kétkamarás. Az igazságszolgáltatás függetlensége természetesen biztosítva van. Az alkotmány leszögezi még a demokratikus többpártrendszert is. Ezt némiképp beárnyékolja, hogy az ország pártrendszerét erősen dominálja a Demokrácia és Haladás Kongresszusa (Congress for Democracy and Progress / CDP) elnevezésű párt. Feje az a Blaise Compaoré, aki már 1987 óta az ország vezetője. ( Ő egyébként egy, a térségben már szokottnak mondható, puccs során ragadta magához a hatalmat, mely megölte az éppen hatalmon lévő diktátort.)
1992-ben az első demokratikus választásokon megválasztották Compaoré-t elnöknek, bár ekkor az ellenzék bojkottálta a szavazást, arra hivatkozva, hogy Compaoré nem biztosítja az egyenlő feltételeket a kisebb ellenzéki pártoknak. Az elnök minden bizonnyal belátta hibáit, és engedett az ellenzék követeléseinek, hiszen az egy évvel később tartott törvényhozói választásokon már képviselte magát az ellenzék is. Sőt 1996-ban odáig fajult az egyetértés, hogy a CDP-be olvadt több kisebb ellenzéki párt is. Az 1997-es esztendő újra parlamenti választásokat hozott, ezeken már nemzetközi megfigyelők is voltak, akik utólag szabadnak, igazságosnak és nyíltnak jellemezték azt. Nagy izgalmakat nem hozott ez sem, a CDP hatalmas szavazattöbbséget besöpörve, 101 helyet tudott megszerezni a 111 fős felsőházban.
A 2000-es év nagy alkotmány-módosító kedvet hozott Burkinába. Először is az elnöki mandátum hosszát 7 évről 5 évre csökkentették, egy másik módosítással elérték, hogy Compaoré-t ne lehessen újraválasztani. Ám a tető csak megingott, vagy megingani látszott hősünk feje felett, de nem dőlt rá. Ugyanis a 2005-ös választásokon rajta kívül egyetlen elnökjelölt sem volt, így az Alkotmány Bíróság megállapította, hogy mivel 2000-ben Compaoré már hatalmon volt, így az alkotmány-módosítás nem vonatkozik rá, a második terminusának betöltésének a végéig. Akármit jelentsen is ez, megnyitotta az utat számára, és november 13-án újraválasztották, és 2010-ig biztosítva van számára az elnöki szék.
Burkina Faso nemzetközi kapcsolatai minta-szerűnek nevezhetőek. Az ENSZ és számos jelentős más nemzetközi szervezetnek is tagja, barátinak nevezi kapcsolatait többek között Németországgal, állandó külképviselete van az USA-ban és Kanadában. A gyakran frissülni látszó elnöki honlapon Compaoré épp Nicolas Sarkozy-vel mosolyog a címoldalon. A gyarmati kapcsolat miatt természetesen Franciaország a legfőbb partnere. Hazánkban sajnos nincs Burkina Faso-i nagykövetség, a bécsi iroda foglalkozik a magyar ügyekkel is.
Összegezve megállapítom, hogy a hangzatos név mögött, igenis igazi, legalábbis afrikai mértékkel mérve, politikai rendszer rejtőzködik, alkotmánnyal, államformával, problémákkal, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Ezért a blog „Becsületes emberek országának” mindennemű gúnyos emlegetésétől elhatárolódik, és javasolja, hogy Burkina Faso helyett Saint-Pierre és Miquelon emlegetését.
Utolsó kommentek