A következő posztban megpróbálok magyarázatot adni a megmagyarázhatatlanra, vagyis arra, hogy miért van az, hogy hiába néztek fel naponta kedvenc blogotokra, itt nem vár más, csak a már régen unt forma és tartalom.

Talán az elején legyen egy kis történelem. Szeptemberben elkezdünk egyetemre járni, ami csupa móka és kacagás volt. Szerencsére ilyesmikkel, hogy zh, meg házi, nem nagyon zaklattak minket, és volt időnk mindenre. Sőt, túl sok időnk volt, és mélyen a tudatunk alatt elkezdett motoszkálni valami, hogy ezzel a rengeteg idővel kéne valamit csinálni.

Aztán jött ez a csúnya vizsgaidőszak, ami derékbetörte addigi gyönyörűséges semmit tevésünket. Ezzel azonban mit sem törödve Astro pajtás agyából kipattant az a zseniális ötlet, hogy kéne csinálni egy pol-blogot. Mindenki rögtön rácuppant a témára, és jöttek nap napután a postok, kommentek, hogy a tervekről ne is beszéljünk.

Aztán jött ez a csúnya vizsgaidőszak. Megint. Vagy még mindig, vagy mittudom én. De sikeresen elhavazott minket a tanulni való, a fejünk tetejéig. Az utolsó egy hetet már szinte pszichiáterekkel lehetne elmeztetni. (persze tudjuk, hogy manapság még a skizofréneket se tudják elemezni, szóval marad a kontárkodás) Az történt ugyanis, hogy az emberből kezdett kifogyni a jó magyar szufla, és kezdte egyre közömbösebben érinteni az egyetem. Főleg, ha eddig minden akadályt simán vett, úgy volt vele, hogy ****** se tanul már. Ha le is ült tanulni, egyszer csak azon vette észre magát, hogy már megint honfoglalózik, filmet néz, kmk-s idétlen játékokkal játszik. Csak nem tanul. Viszont a napok  bámulatos gyorsassággal elteltek. Végül talán tanult is a politológusa, átment a vizsgákon, meglett mind a harminc valahány kreditje.

Egyik nap úgy érte a reggel (az ezt megelőző estéről most nem szólok, megérne egy külön posztot), hogy nincs már több vizsgája. Felkelt, (ha volt benne valami kis jóérzés, akkor semmiképpen sem 11 óra előtt) és nekiállt azt csinálni, amit eddig is. Bekapcsolta a gépet, hogy mondjuk akkor most honfoglalózik egy keveset. De rájött, hogy egyáltalán nincs kedve hülye kvízjátékot játszani. Jólvan gondolta, ha nincs kedve kvízjátékra, biztos lesz értelmetlen flesjátékra. Megnézte az ember a kmk-t, de untatták a játékok. Ezután elkezdett olvasgatni, mondjuk az indexet stílusosan, de azt vette észre, hogy most bizony nem fogékony a hírekre, érdekességekre. Ránéz az ember az órájára, és látja, hogy fél12 van. És akárhogy is van, bizony unatkozik. Nem kicsit. Nagyon.

Namármost persze felmerülhetne a kedves olvasóban, hogy vajon miért nem írta a blogját? A válasz nagyon egyszerű. Mert ehhez sem volt kedvünk. És ha az embernek már ilyen kiválló, izgalmas és magasztos dolgot sincs kedve csinálni, mint a blogírás, akkor baj van.
Persze nincs nagy baj. Pusztán annyi, hogy életünk első igazi egyetemi vizsgaidőszaka lefárasztott bennünket. Mint a lovakat.

De sebaj, mert jön a tavasz, lassan mindenki túlteszi magát a testi lelki traumákon, és nekiáll újra értelmes dolgokkal foglalkozni, nem csak Cossack's-ozik napi 5 órát (ez nem én vagyok).

Most nekiállhatnék elszórni a kis morzsákat, hogy hű de milyen jó dolgokat fogunk majd csinálni ide. Mennyi új dolog lesz, meg mennyi szép. De utálok csak arról olvasni, hogy mi lesz, meg hogy az oldal "ánder konsztáksön". Frászt. Majd meglátjátok, és ámultok. Mert jó lesz.