Linkblog

Címkék

2008 (1) 4es metró (1) afrika (1) agy (1) al kaida (1) amerika (3) anglia (1) arisztotelész (1) ausztria (2) balkán (1) barack obama (3) baromság (1) bécs (1) blog (2) budapest (1) budapest bamakó (1) bulgária (1) caucus (3) civil (1) concha győző (1) dakar (1) demo (1) demokrácia (1) demszky (1) eb2008 (1) efa (1) egyetem (7) egyiptom (1) elle (1) elnökválasztás (1) energia (1) (1) európa (1) film (1) függetlenség (1) gmo (1) gondolat (1) gyógyszer (1) hillary (1) hillary clinton (3) indiánok (1) interjú (2) jegyzetek (1) jobbik (1) jogállam (1) jóléti (1) kedvenc (1) kirándulás (1) kisebbség (1) koalíció (1) konzervatívizmus (1) kormányzati negyed (1) koszovó (1) közigazgatás (2) közvetlen (1) külpol (1) lánczi andrás (1) liberalizmus (1) május1 (1) málta (1) mauritánia (1) mccain (1) medvegyev (1) melegfelvonulás (1) mélygarázs (1) memória (1) menekültek (1) mezőgazdaság (1) minisztérium (1) modell (1) mpr (1) myspace (1) nagykoalicio (1) nápoly (1) németország (1) népszavazás (1) neptun (1) obama (1) olaszország (1) olimpia (1) oroszország (4) párt (1) pg (1) plakát (1) pszichoanalízis (1) putyin (3) retro (1) romney (1) sorozat (1) spanyolország (1) svédország (1) szemét (1) szerbek (1) szociáldemokrata (1) szocializmus (1) szocsi (1) tanulás (1) tárgyfelvétel (1) terrorizmus (1) török gábor (3) tudomány (1) tv (1) usa (2) usa választások (3) választás (4) valasztasi rendszer (1) választások (1) vicc (1) vizsgaidőszak (1) vizsgajelentkezés (1) Címkefelhő

Politológusnaptár

Coupe De Jerome

Utolsó kommentek

Friss Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Mi

Mi legyen az oldal címe?
View results

www.flickr.com
This is a Flickr badge showing public photos from bcepolitologia. Make your own badge here.

2008.01.09. 01:25 Gaaast

Ausztria: viták a nagykoalíción belül - frissítés várható

         Az osztrák néppártiak és szociáldemokraták egy éve kötött megegyezése nyomán nyugati szomszédunknál újra nagykoalíció alakult. A főként oktatási és szociális kérdések megoldását és átszervezését, valamint a menekültjoggal kapcsolatos viták rendezését zászlajára tűző kormány megítélése vitatott mind az elemzők, mind a lakosság körében.

       2006. őszén a hazánkban zajló belpolitikai események mellett az Ausztriában zajló parlamenti választások és az azokat követő, mintegy három hónapig tartó pártközi alkudozások szerepeltek vezető eseményekként a neves hírgynökségek Közép-Európáról szóló tudósításaiban. Az addig kormányzó ÖVP Wolfgang Schüssel  kancelláral és a "Biztonságos. Ausztria" vagy az "Ausztria. Jobb marad" jelszavakkal pozitív alaphangulat megteremtésén dolgozott, kampányában nagy hangsúlyt fektetett a miniszteri bársonyszékek felét elfoglaló nők szerepeltetésére, és az SPD-vel szembeni folyamatos offenzívára.  Alfred Gusenbauer, az 1990-től 1999-ig regnáló nagykoalíció második kormányfője szociáldemokrataként a nyugdíjrendszer reformját (ott nem szitokszó a reform) az egyre aggasztóbb fiatal-munkanélküliséget és a felsőoktatási tandíj eltörlését tartotta a legégetőbb problémáknak. 78,5%-os részvétel mellett, szoros végeredménnyel öt párt lépte át a frakcióállításhoz szükséges 4%-os küszöböt. A 183 képviselői helyből az SPD (szociáldemokraták) 68-at, az ÖVP (néppártiak) 66-ot, a Zöldek és a szélsőjobboldali FPÖ 21-21-et, míg az FPÖ egykori frontemberének új pártja a BZÖ 7-et szerzett meg. A két legerősebb képviselőcsoporttal rendelkező párt a köztük lévő feszültségek és a nagy ideológiai távolságok ellenére rögtön, a választás lezárását követően, az előzetes eredmények tudatában jellezték egymás felé az együttműködés lehetőségét. A kooperáció alapját feltehetően a nagykoalíció eddigi működésének pozitív tapasztalatai (a világháborút követően kisebb megszakításokkal 32 éven át nagykoalíció működött) és a kicsi, szélsőséges pártok elutasítása jelentette.
         Ilyen körülmények után tette le az esküt 2007. január 11-én Heinz Fischer szövetségi elnöknek az Alfred Gusenbauer vezette kormány. A kezdeti optimizmus a megalakulást követő hónapokban egyre inkább alábbhagyott: a koalíciós tárgyalások során a konszenzus érdekében mindkét párt kénytelen volt választási ígéreteit módosítani. A tandíj eltörlése elmaradt, nem tisztázták az Eurofighterek beszerzése körüli panamákat, és a megkérdezett polgárok sem látják olyan vidámnak Ausztriát, mint hitték azt a politikusok a választás előtt. Elemzők szerint a hét végén 'újstart" várható, a program újracsomagolása érdekében.
         Thomas Hofer politológus szerint a kormányon belüli viták azt a célt szolgálják, hogy a kritika, mint a kormányzati munkára nyújtott alternatíva eszközét elveszik az ellenzéki pártoktól, így azok egy esetleges előrehozott választások esetén kisebb eséllyel lépnék át a parlamenti küszöböt. Ezzel a stratégiával könnyebb lenne abszolút többséget szerezni a törvényhozásban.
        Klaus Poier a nagykoalíció hatékonyságát megkérdőjelezve a többségi választási rendszer egy sajátos fajtáját javasolja bevezetésre az eddigi arányosító modell helyett. A "kisebbségbarát-többségi" rendszer szerint a voksolás győztese a megszerezhető mandátumok felét plusz egy helyet kapna, míg a többi párt a fennmaradó mandátumokon arányosan osztozna. Poier szerint az új rendszerben a kis pártok nagyobb szerepet kapnának a kormányalakításkor, és a "legerősebb erőnek sem lenne túl nagy hatalma" a törvényhozásban. A politológus nem lát reális esélyt modellje közeljövőben történő bevezetésére a nagy pártok színfalak mögött történő megegyezése miatt.
         Ahogy szomszédunk példája mutatja, pártrendszer két legerősebb pártja közötti megegyezés nem lehetetlen, de a mindenkori érdekkülönbségek hosszú hónapokra megbéníthatják az érdei munkát, míg máskor közös erővel az országot Európa élmezőnyébe tudják kormányozni, és tartósan azon a pályán tudják tartani. Véleményem szerint a Poier által felvázolt rendszert a politikatudomány nemzetközi fórumai is megvizsgálhatnák és szakmai vitára bocsáthatnák.

6 komment

Címkék: választás ausztria nagykoalicio valasztasi rendszer


A bejegyzés trackback címe:

https://polip.blog.hu/api/trackback/id/tr66290217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Astro 2008.01.09. 12:29:31

Mekkora a kormány támogatottságat arrafelé? Kőbdobálás, tüntetés ilyesmi szokásos, vagy csak "Közép-Kelet Európa legfejlettebb államában" van ez :)

Gaaast 2008.01.09. 14:22:23

A kérdés megválaszolásához az IMAS közvélemény- és piackutató által tavaly novemberben közzétett felmérésből szemezgetnék. "Politikai érzésvilág ősszel" című munkából világosan kirajzolódik, hogy a belpolitikai csatározások ellenére az emberek "panaszmentesebbek", mint a nyári hónapokban (a kutatás az unbeschwert szót használja, ami panaszokkal terheltett, megnehezítettet fosztóképzős változatát jelent; sajnos nem tudom jobban kifejezni). Az elégedettségi mutató élén az életszínvonal áll (megkérdezettek 89%-a elégedett), melyet szorosan követ a véleményszabadság (85%) és az egészségügyi ellátás (83%). A középmezőnyben foglal helyet rendőrség (75%), a környezet állapota (64%) és a közbiztonság (60%). Elsőként fordul elő, hogy a kancellárral több az elégedett, mint az elégedettlen állampolgár (50%:49%). A sort a nyugdíjak biztnsága (42%) és a politikai pártok közti klíma zárja (32%). Ahogy azt a hazai politikai kultúra tanulmányozása során megtapasztaltuk, az aktuális gazdasági helyzet meghatározó hatással van a közhangultra. Szomszédunknál az uniós bővítés hatásának köszönhetően jól működik a ökonómia: ez lehet a kulcsa, hogy a cég által tesztelt problémák nagyobb többségét barátásgos fényben látták a megkérdezettek, mint hónapokkal a kutatás előtt (három területen csökkent az elégedettség szintje: az idősek és ellátásra szorulók helyzete, együttélés az idegenekkel, nyugdíjak biztonsága). Az elégedettségi mutatók természetesen korcsoportonként, nemenként, társadalmi csoportonként eltérő (nemis beszélve a politikai szimpátiáról!), de összességében elmondható, hogy egy darabig nem fognak dobálni semmit az osztrákok

forrás: imas.at/report/2007/15-11.pdf

gurkaserpa · http://www.newkidsontheblob.blog.hu 2008.01.09. 15:29:15

ha Ausztriában 28 hely jut a szélsőjobbnak a parlamentben jogos nálunk a para? vagy ezt ott hogy kezelik?

Gaaast 2008.01.09. 16:28:06

A kérdés jogos. A világháborút követően a választójogból kizárt csoportok (egykori nemzetiszocialisták, az Anschlusst támogató landbündlerek˙és a fiatal generációk képviselői) voltak egy pártsemleges mozgalom, a Függetlenségi Szövetség (VdU)megalapítói (1945). A pártsemlegesség csak pátosz maradt. A VdU magát az SPD és az ÖVP mellett a hamadik erőnek állította be magát, és 1949-ben már 11%-ot szerzett. 1956-ban a belső csatározások következményeként a párt FPÖ (=Osztrák Szabadság Párt) néven szerveződött újjá. Első elnöke egy SS-Brigadenführer volt, akit a háború utáni náci tevékenykedés miatt három év szabadságvesztésre ítéltek (50-53). Bevallom, nem tudom minek tulajdonítható, de a leplezetlen szélsőjobboldali program ellenére mindkét nagy párt a mérleg nyelvének tekintette az FPÖ-t. 1970-ben szociáldemokrta kisebbségi kormány alakult az FPÖ támogatásával (az akkori elnök egykor Waffen-SS Obersturmführer volt), amit a később abszolút többséget szerzett SPD a választási rendszer kis pártokat támogató átalakításával hálált meg. Először 1980-ban kerültek kormányra, ráadásul a szociáldemokraták koalíciós partnereként. 1986-ig szavazóbázisát főként értelmiségiek adták, a Jörg Haider vezette párt populista retorikát alkalmazva a munkásság és a földművelésből élők között kereste támogatóit. A nemzetközi kapcsolatokban szalonképtelen párt 1999-ben már a második legerőssebb parlamenti erővé vált, így vetve véget a nagykoalíciónak az ÖVP-vel kötött kétpárti koalíció. A bejegyzésben említettem, hogy 2006-os választás után mindkét nagy párt elutasította az együttműködést a szélsőjobbal. A biztosítékot talán az vágta ki, hogy egy tavaly előtti pártgyűlésen egy felszólaló küldött "Heil"-lel köszöntötte társait. A hazai szélsőséges mozgalmakkal összehasonlítva Ausztria radikális pártjait azt a képet kapjuk, hogy míg nálunk inkább a zsidóságot helyezik az ellenségkép közepébe, és ezzel a magyarok nagy többsége nem azonosul, addig a szomszédban minden bajok forrásának a bevándorlókat tekintik, amivel a jó gazdasági adatok ellenére a munkanélküliséggel küzdő lakosság nagy része azonosulni tud. Ha téma iránti érdeklődés fennmarad, felkeresem régi tanáraimat, és megvitatom velük a kérdést, amit természetesen közzé fogok tenni.

gurkaserpa · http://www.newkidsontheblob.blog.hu 2008.01.09. 17:45:41

Jawohl Herr CSP, Danke Sehr!

Gaaast 2008.01.15. 12:10:48

Gallai Sándor-Török Gábor: Politika és politikatudomány 410. oldal. Itt is megemlítik az FPÖ-t.
süti beállítások módosítása